Hormonok és testsúly: miért nem csak kalóriák kérdése a fogyás?

A testsúlyszabályozás sokkal összetettebb, mint az egyszerű kalóriamatek: hormonok finom hálózata irányítja az étvágyat, az anyagcserét és a zsírraktározást. Max Nieuwdorp Hormonok - Az életünkre ható hírvivők könyve alapján nézzük meg, milyen hormonális folyamatok játszódnak le a tesünkben, melyek hatással lehetnek a testösszetételünkre.

A hormonokat azért nevezzü hírvivő anyagonak, mert fő funkciójuk, hogy üzeneteket közvetítsenek a különböző szervek között. A különböző hormonok a szervezet egy adott pontján termelődnek, a szervezet távolabbi pontján is kifejthetik hatásukat, mivel képesek a véráramon keresztül utazni. A különböző hormonok egészséges szervezetben egymással egyensúlyban és kölcsönhatásban működnek befolyással vannak a szervezet számos funkciójára, mint például az emésztésre, növekedésre, gondolkodásra, de még a hangulatra is. Nézzük meg, hogy melyek a legfontosabb a hormonok, amikor a testsúlyról beszélünk!

Mely hormonok befolyásolják a testsúlyt?

Ghrelin — az éhség hírvivője
A ghrelint 1999-ben írták le, mint a gyomorból származó hormont, és gyorsan rájöttek, hogy jelentősen befolyásolja a testsúlyt. A hormont az üres gyomor termeli, vérben lévő koncentrációja étkezések előtt a legmagasabb. Funkciója, hogy megüzenje az agynak, hogy üres a tank, fel kell tölteni.

Sajátossága, hogy nemcsak ezt az üzenetet viszi az agy felé, hanem hat az agy jutalomközpontjára, ami fokozhatja az evés élményét, az így kialakuló boldoságérzet lehet az egyik magyarázata annak, hogy miért alakulhat ki sok túlsúlyos ember között az evésfüggőség.

Leptin — a teltség jele, amelyet néha nem hallunk meg
A hormont egérkísérletek során írták le. Ezt a hormont a zsírsejtek termelik, feladata az, hogy elnyomják az evés iránti vágyat, így a ghrelin ellen “küzdenek”. A probléma akkor merülhet fel, ha a leptin nem képes betölteni a funkcióját vagy nem is termelődik ilyen hormon. Az esetek többségében rezisztenciáról beszélhetünk, ritkábban fordul elő genetikai leptinhiány.

A leptinrezisztencia azt a jelenséget írja le, amikor a zsírszövet által termelt leptin hormon magas szintje ellenére az agy nem érzékeli megfelelően a teltségjelet, így továbbra is fokozott étvágy és energiafelvétel alakul ki. Normál viszonyok között a leptin az elégtelen energiaraktárak jelzéseként csökkenti az étvágyat és serkenti az energiafelhasználást, azonban elhízás esetén a receptorok érzéketlenné válhatnak a leptinre.

Inzulin — több, mint vércukor-szabályozó
Az inzulin a vércukorszint szabályozó hormon, amely elősegíti, hogy a sejtek (pl. izom- és májsejtek) felvegyék a vérből a glükózt. Emellett támogatja a zsírraktározást azáltal, hogy gátolja a zsírok lebontását.

Inzulinrezisztencia akkor alakul ki, amikor ezek a sejtek „kevésbé hallják meg” az inzulinhívást, ezért a hasnyálmirigy (inzulint termelő szerv) többet bocsát ki. Ennek következtében:

• Krónikusan magas lesz az inzulinszint, ami elősegíti a hasi zsír felhalmozódását.

• Fokozódnak a gyulladásos folyamatok, és zsírmolekulák (ceramidok, diacilglicerinek – DAG) rakódnak le a sejtekben, ami tovább csökkenti az inzulin hatását.

Leggyakoribb okai: gyakori magas cukortartalmú ételek fogyasztása (nagy glikémiás indexű ételek), rendszertelen étkezés és mozgásszegény életmód. Kezelése az alacsonyabb glikémiás terhelésű (lassan felszívódó) étrend, testsúlycsökkentés és rendszeres testmozgás bevezetése.

Bélhormonok: CCK, PYY, GLP-1 stb.
A bélrendszer peptidjei a bélszakasz különböző részein termelődve szólnak, az agynak, hogy most már elég volt. Gyors teltségérzetet okoznak, gátolják az étvágyat és javítják a glükózszabályozást.

Kortizol — a stressz hormon komplex hatásai
Krónikus stressz esetén megemelkedhet a kortizolszint, ami több mechanizmuson keresztül támogatja a hasi zsír felhalmozódását. A kortizol növeli az étvágyat – különösen a magas kalóriájú, zsíros vagy édes ételek iránt –, csökkenti a termogenezist és befolyásolja az inzulinérzékenységet. Ugyanakkor az egyéni érzékenység is számít: nem mindenki reagál azonos mértékben.

Set-point elmélet

A set-point elmélet szerint a szervezet egy előre meghatározott testsúly- vagy zsírtömeg-tartomány körül törekszik az egyensúly fenntartására, hasonlóan a termosztáthoz, amely a szobahőmérsékletet szabályozza. Ha a testsúly ettől a „beállított ponttól” eltér – például fogyás esetén –, visszatérő hyperphagia (fokozott étvágy) és csökkent energiafelhasználás révén a szervezet igyekszik visszaállítani eredeti súlyát; fordított helyzetben, túlevés után, viszont gyengébb hipophagia (étvágycsökkenés) lép fel, így a visszatérés kevésbé hatékony.

Az elmélet megmagyarázhatja, miért olyan nehéz tartósan megtartani a leadott kilókat, és miért térnek vissza a diétázók többsége az eredeti testsúlyához, amelyet jójóeffektusként is ismerünk. Műtéti beavatkozások után is látható, hogy igyekszik a test visszatérni eredeti állapotához: bariatriai műtétek után hosszú távon a testösszetétel egy része stabilan alacsony marad, részleges visszatérés inkább 2–5 éven belül fordul elő, de egyéb hormonális adaptációk és viselkedés is szerepet játszik ebben a folyamatban.

Ugyanakkor a set-point mechanizmusok molekuláris háttere nem teljesen ismert, és az életkor, terhesség, menopauza vagy környezet hatására a set-point is eltolódhat.

Kevésbé ismert, mégis fontos összefüggések

A mikrobiom hormonális szabályozása
A bélbaktériumok által termelt rövid láncú zsírsavak (SCFA) csökkentik az étvágyat és erősítik a teltségérzetet különböző receptorokon (FFAR2/GPR43, FFAR3/GPR41) keresztül, valamint serkentik a jóllakottságot jelző bélhormonok (PYY, GLP-1) felszabadulását. Mivel mindenki mikrobiom-összetétele egyedi, a rostban gazdag étrend hatása is eltérő lehet.

Cirkadián ritmus és étkezés-időzítés
A napirendhez igazított étkezések harmonizálják a leptin és ghrelin ingadozását, míg az esti vagy éjszakai nassolás felboríthatja ezeket a ciklusokat és súlygyarapodáshoz vezethet. A melatonin-képződés és az étkezések összehangolása finomhangolást igényel az optimális anyagcsere érdekében.

Rágás és tudatos evés
Ha legalább 15–20 percig lassan, tudatosan rágunk, a gyomor-agy jelzések időben érkeznek, így erősebb teltségérzetet élünk át és könnyebben elkerüljük a túlevést.

Gyógyszerek és testsúly
Számos gyógyszercsoport (antidepresszánsok, antipszichotikumok, béta-blokkolók, szteroidok) különböző módon növelheti az étvágyat vagy változtathatja meg a zsíranyagcserét. Mivel a hatások és a súlygyarapodás mértéke gyógyszerenként eltér, orvosi konzultáció nélkül ne módosítsuk a terápiát.

Alvás és stresszkezelés
Napi 7–9 óra minőségi alvás, állandó lefekvési idővel, valamint reggeli 10–20 perc napfény és napi 5–10 perc légzőgyakorlatok, séta vagy meditáció segítik a cirkadián ritmus és a kortizol-szint egyensúlyát.

Mozgás és NEAT
Heti 2–3 erősítő edzés növeli az izomtömeget és az alapanyagcserét, emellett heti 150 perc mérsékelt (vagy 75 perc intenzív) aerob mozgás és HIIT-sorozatok optimalizálják az energiaháztartást. A NEAT (mindennapos apró mozgások, pl. állás, lépcsőzés) összességében jelentős kalóriaégetést eredményez.

Kiegészítők és orvosi kontroll
Bár magnézium, omega-3 és króm segíthetnek az anyagcserében, semmiképp sem helyettesítik az egészséges étrendet és életmódot. Pajzsmirigy-funkció, inzulin, vércukor és lipidprofil ellenőrzése javasolt, ha jelentős testsúly-eltérés vagy váratlan változás jelentkezik.

A testsúly nem pusztán akaraterő kérdése: biológiai és hormonális mechanizmusok befolyásolják, miért eszünk, mennyit és hogyan raktározunk. Tudatos, hormonbarát életmóddal és szükség esetén szakmai támogatással jelentős, tartós javulás érhető el.